Hányféle képpen képes az ember szeretni?...A legmélyebb és legtisztább érzelmek sosem mutatkoznak meg könnyen. Vért izzadva, ezer viszontagságon át lehet eljutni oda, ahová mindig is vágytunk. De amint megérkeztünk, tudjuk, ez az a hely, ahol végre megpihenhetünk. Letáborozunk, és többé nem akarunk innen távozni SOHA!!!
Nos, én felkutattam ezt a helyet. Megtaláltam. Többé már nem hagyom el!!!

Napjaim egyhangúan, és kissé üresen telnek, de tudom, hogy minden várakozás beérleli az áhított gyümölcsöt, amely édes és laktató lesz, ezért igyekszem kitartani.


'Álmaim kapujában áll egy idegen...
Megszólítanám, de még nem merem.
Telnek a hetek, a napok, az órák,
szívem, lelkem, elmém egyre csak súgják:
'Ő lesz az, kire oly rég vártál,
itt az alkalom, meg ne hátrálj!'
Fejemet felszegve közelítek bátran,
ismerősnek tűnik, bár még sosem láttam.
Felém lép, végigsimítja arcom.
A szerelmet hozta el. Véget ért harcom!'

                                                     /Mythra/

A legszebb ajándék

Nos, a szemem egész szépen helyrejött. Mint kiderült, vírusos kötőhártyagyulladásom volt, amire az előző hatástalan szemcsepp után másik fajtát kaptam. Nnnna ez jónak bizonyult.
Szóval én egész szépen jövök helyre. Minden értelemben.

Azt hiszem...nem, nem...biztosan tudom, rátaláltam Életem Párjára!!!!!

Hálás vagyok minden közbenjáró erőnek, és persze neki magának. Azt hiszem, Ő a másik felem...akire mindig is vártam. KÖSZÖNÖM!!!

Egész más irányt vett az életem. Van már célom, tudom, merre tartok. Értelmet adott az egésznek.

Kitölti a mindennapjaimat, beleférkőzik a gondolataimba, és mosolygósak lesznek a múló órák, ahogy rá gondolok mindig.

Soha nem ismertem még az emberi jóságnak, és nagylelkűségnek eme formáját. Sőt! Azt eddig azt hittem, én vagyok az egyetlen, aki ennyire, ilyen intenzíven, ilyen fájdalommal tud szeretni. Az, hogy a mai napig felfoghatatlannak gondolom, az egy dolog...deh nagyon várom már, hogy leteljen ez a kéééét hónap, aztán valósággá válik minden! Láthatom, érinthetem, érezhetem az illatát...egész más lesz...jobb...sokkal jobb!

Egy jó kis nap...

Szuper napocska volt...Vivinek nagyon tetszett a planetárium! Megvallom őszintén, én is gyermeki izgalommal figyeltem, hisz általános iskolás korom óta most voltam először. Annyira izgatott volt ez a csajszika, és olyan jól esett, mikor egy pillanatban leült, rám nézett és azt mondta: -Anya, ez nagyon klassz!
Úgy gondolom, az ilyen pillanatokért érdemes élni.
Utána piknikeltünk egyet a Népligetben. Csend volt és szuper idő. Jó volt...majd kis játszótér, de addigra már annyira görcsölt a fejem, hogy abból már nem jutott sok. Irány haza!

Hazafelé még egy fagyi, majd spuri fel. Ebéd, és alvás...azaz csak pihi, mert közben feljöttem netre.
Szóval, röviden ennyi.

Holnap délelőttre bejelentkezett ''apuci''. Háát, mit mondjak, mennyi kedvem van? :))))
Sokkal inkább lenne kedvem egészen máshoz. Na de majd hamarosan...

Nyugodalmas jó éjszakát!
A mai napról képek a facebookon.

Itt érhetőek el:

Képek

Egy új élet kezdete

Változom. Ahogy minden és mindenki más is a környezetemben. Azt hiszem, most értem el azt az útelágazást, amelynél egy kéz nyúlt felém, lágyan megfogva kezem, és a helyes irányba húz, szelíden simogatva, mint a tavaszi szellő. Szívemet megérintette, lelkemnek gyógyírt hozott. Mostantól együtt folytatjuk utunkat.

Két megfáradt vándor, életeken át
keresi, kutatja, kit csak szíve lát.
Hosszú idő telik, sok csizma kopik
mire a két vándor egymásba botlik.
Talán a sors, talán a véletlen,
de egymásra találnak ebben az életben.
Létük most már öröm és boldogság,
együtt tapossák tovább az út porát.
Bár csizmájuk elkopott, lábuk meztelen,
közös útjukat vigyázza a Szerelem.

                                                             /Mythra/


Vivi szeme már rendben van. Viszont az enyém közel sem...idegen anyag ment bele, amitől begyulladt. Ezen felbuzdulva kamillavirág főzettel szépen kimostam. Másnap reggelre szinte ki sem látszott a szemem a duzzanattól. Nah, gyerek oviba le, napszemcsi fel, irány a szemészet. Mikor végeztem, kínomban mosolyogva jöttem ki.
Nem fogjátok elhinni: kamillaallergia!!! Nem akartam hinni a fülemnek. Soha a büdös életben nem voltam semmire allergiás. SOHA!!! Hihetetlen, mik alakulnak ki vén fejjel :DDDDD

Jön ez a négynapos...holnap meglátogatjuk a Planetáriumot. Vivi még sosem volt, én pedig kb. általános iskolás koromban utoljára. Szóóóóval izgalmas lesz. Utána egy kis népligeti séta, piknik, tollas...imádok Vivivel lenni!!!

//...és Veled is nagyon fogom szeretni az ilyen programokat!!!!!...//

Vivinek kötőhártya-gyulladása van. Lecsesztek az oviban, hogy miért vittem be. Hát baromi egyszerű, mert oda jár...komolyan, amikor olyan gyereket hordanak be, hogy folyamatosan a szájába lóg a taknya, az nem baj...minket meg megszólnak...szééép.
Mindegy...elvittem dokihoz, kapott szemcseppet. Hétfőre tuti jól lesz...kapják be! :)

Én sem büszkélkedhetem ma túl sok mindennel. Olyan szinten vannak kész az ízületeim, hogy alig bírok lábra állni...voltam a héten vérvételen is. A gyógyszert most továbbra is ilyen mennyiségben kell szednem, de két hét múlva újra vérszívás...imádom!

Ma kipróbáltuk az egyik kreatív készletünket, amit a napokban kaptunk. Ezúton szeretném megköszönni az illetőnek, hogy Vivi két és fél órán keresztül lekötötte magát! :D

Íme:

Szóval élvezte a dolgot nagyon! Még egyszer köszönjük!!!!!

Egész nap csuklom, és egész nap vigyorgok...ez normális? :)
Igazából nem érdekel, amíg nekem jó...
Annyit tanulok mostanában. Fuhh, szinte mindenből le tudok vonni következtetést. Nagyon kísérteties!
A gondolataim szanaszét repkednek, nem tudok egyszerre egyfelé koncentrálni, muszáj több apró részre szakadnom, mert úgy érzem, több helyen lehetek fontos. Most végre úgy érzem, fontossá váltam én is!

Jó éjszakát!

Egész jó kis nap volt...hamar eltelt a délelőtt, sokat mászkáltunk.
Köszi, Katám, hogy költhettem egy kis pénzt! :)))

Csak tudnám, miért van ennyire jó kedvem?...Bízom benne, hogy nem valami rossz előjele megint. Csak szimplán az életérzés, ami most körülvesz, valahogy...hm. Jóóóóó! :)
Nem tudok nem arra gondolni, hogy talán azok az angyalok avatkoztak be, akiket befogadtam nemrég egy kis időre...fura dolog, de ezen most kezdtem csak el gondolkodni. Semmi sem történik ok nélkül...az sem volt véletlen, hogy akkor egy olyan ismerősöm továbbította őket, akivel szinte soha nem beszélek. Elgondolkodtató dolgok történnek velem, amiket akkor észre sem veszek, csak sokkal utána derül fény arra, miért is történtek valójában.
Hiszem, hogy utamat figyelik, és óvják, ha nem is közvetlenül...és Ő ennek az útvezetésnek a következménye.Nagyon bízom benne, hogy ezúttal, ha hozzám vezetnek valakit, azt nem veszik el tőlem! Azt már nem bírnám ki!!!

Elgondolkodom azon, hogy milyen különös barátságokat kreál az élet. A legjobb és legértékesebb barátaim szinte mind hímneműek. Szinte!!! Azért van pár kivétel...
De azért furcsa...viszont szeretem a helyzetet!

Új nap virrad...

Szép ez a reggel!

Jókedvűen ébredtünk mindketten. A lágy levegő, a madarak, a tavaszi érzés...ki tudja mi miatt, de szebbnek tűnnek a napok. Úgy érzem, elronthatatlan!
Tudom, hogy hálával tartozom ezért...de nem vagyok elkésve, sok mindent tartogatok még...olyan régóta bennem vannak dolgok, amiket végre talán kiadhatok, hogy mindenképpen jól jár, aki az utamba kerül...azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül mostanában. ;-)

Ma elmegyek kicsit csavarogni, meg vásárolgatni barátosnémmal. Kell ennyi kikapcsolódás nekem is. De mindenképpen ott motoszkál a fejemben...MINDIG!!!

Azt hiszem, végre, annyi megpróbáltatás után rátaláltam arra az útra, amiről nem akarok majd letérni!

Köszönöm!

Héééééééééé!

Megkaptuk!

Igazából még most sem tudom, mit mondhatnék...szavakkal valahogy kifejezhetetlen. A tudat, hogy él valahol valaki, akinek ennyire fontosak lehetünk, hát...huhh...
Biztos vagyok benne, hogy beleőrülnék, ha ez már nem lenne!!! És ez most nem a csomagnak szól!!!

Valami olyat kaptam ezalatt a pár hónap alatt, amilyet talán még soha nem éreztem. Mindennél fontosabb lett, és ez az érzés mélyen beépült a lelkembe. Vele ébredek, kitölti a napjaimat, és Vele is alszom el...kell ennél jobb???

Vivi odáig lesz, tudom! Magam előtt látom a kis boldogságtól ragyogó arcocskáját, ahogy izgatottan pakolja ki a doboz tartalmát, felfedezve az újabbnál újabb dolgokat benne.
Még egyszer szeretném megköszönni! Legmélyebb, és legőszintébb tisztelettel! Szeretlek!


Mostanában fura dolgokat álmodom...sajnos nem mindig maradnak meg az emlékezetemben, de azt tudom, hogy furák...bár nekem sosem voltak hétköznapi álmaim. ;-) Némelyik mindenképpen fejtegetésre ad okot. Talán egyet-kettőt meg is próbálok...