Hányféle képpen képes az ember szeretni?...A legmélyebb és legtisztább érzelmek sosem mutatkoznak meg könnyen. Vért izzadva, ezer viszontagságon át lehet eljutni oda, ahová mindig is vágytunk. De amint megérkeztünk, tudjuk, ez az a hely, ahol végre megpihenhetünk. Letáborozunk, és többé nem akarunk innen távozni SOHA!!!
Nos, én felkutattam ezt a helyet. Megtaláltam. Többé már nem hagyom el!!!


Napjaim egyhangúan, és kissé üresen telnek, de tudom, hogy minden várakozás beérleli az áhított gyümölcsöt, amely édes és laktató lesz, ezért igyekszem kitartani.


'Álmaim kapujában áll egy idegen...
Megszólítanám, de még nem merem.
Telnek a hetek, a napok, az órák,
szívem, lelkem, elmém egyre csak súgják:
'Ő lesz az, kire oly rég vártál,
itt az alkalom, meg ne hátrálj!'
Fejemet felszegve közelítek bátran,
ismerősnek tűnik, bár még sosem láttam.
Felém lép, végigsimítja arcom.
A szerelmet hozta el. Véget ért harcom!'

                                                     /Mythra/

1 megjegyzés:

Ancestor írta...

Annyira szeretem azt mikor érezhetem a közelségét, még ha csak távoli kapun át is, de szívem legfájóbb részéig hatol. Szeretem ezt bizto
san tudom.

Megjegyzés küldése